„... ha Fenyves, akkor mosolyogj!”

Kezdőlap » Egyesület » Alapszabály

BALATONFENYVESI TURISZTIKAI EGYESÜLET ALAPSZABÁLYA

(részlet, a teljes letölthető dokumentum)

A Balatonfenyvesi Turisztikai Egyesület közgyűlése az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. Törvény (Civiltv.) alapján az egységes szerkezetű alapszabályát a következőkben állapítja meg.

1. fejezet

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1.1. Az Egyesület elnevezése: Balatonfenyvesi Turisztikai Egyesület

1.2. Az Egyesület székhelye: 8646 Balatonfenyves, Kölcsey u. 27 szám.

1.3. Az Egyesület jogállása, jellege: Az Egyesület jogi személy, közhasznú szervezet.
Az Egyesület
a.) nem zárja ki, hogy tagjain kívül más is részesülhessen a közhasznú szolgáltatásaiból;
b.) gazdasági-vállalkozási tevékenységet csak közhasznú vagy a létesítő okiratban meghatározott alapcél szerinti tevékenység megvalósítását nem veszélyeztetve végez;
c.) gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, azt a létesítő okiratában meghatározott közhasznú tevékenységére fordítja;
d.) közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt.

2. fejezet

AZ EGYESÜLET CÉLJA ÉS TEVÉKENYSÉGE

2.1. Az Egyesület célja szervezni a turisztikai vállalkozások tevékenységét, ellátni az idegenforgalommal foglalkozó személyek és cégek érdekképviseletét, marketing feladatait, összehangolni e gazdasági szereplők tevékenységét, fejleszteni a térségben meglévő turisztikai termékek kínálatát.

A község idegenforgalmát fellendíteni, növelni a településre érkező vendégek számát, turisztikai termékfejlesztés, a szezon meghosszabbítása, növelni a belföldi vendégek arányát.

2.2. Az Egyesület által ellátott közhasznú tevékenységek:

• ellátja a települések turisztikai marketing feladatait,
• részt vesz a helyi turisztikai termékek fejlesztésében,
• közvetíti a turisztikai termékeket a hazai és a nemzetközi piacra,
• szervezi, koordinálja turisztikai kiadványok létrehozását,
• on-line foglalási-közvetítői rendszert hoz létre és működtet a tagok részére,
• kapcsolatot tart a térség, a régió szakmai szervezeteivel,
• működteti információs irodáját,
• rendezvények, programok kezdeményezésében, lebonyolításában szerepet vállal,
• kérdőíves felmérést végez a vendégek körében (utazási szokások, vendégek igényeinek
  felmérése, stb.),
• minőségbiztosítási rendszert dolgoz ki és működtet,
• növeli a részes települések turizmus-innovációs képességét,
• az ifjúság turisztikai nevelésében szerepet vállal,
• bekapcsolódik az oktatásba, képzésbe, tanulmányutakat szervez,
• megismerteti a kultúra sokszínűségét.

Ezen célok megvalósulása érdekében az alábbi tevékenységeket végzi még:

• szabadidő hasznos eltöltésének elősegítése,
• horgászturizmus fejlesztése,
• állami horgászjegy és területi horgászengedélyek értékesítése,
• az ifjúság sporthorgászatra való nevelése,
• vízi sporteszköz, vízibicikli, fűrdőeszköz kölcsönző üzemeltetése
• kajak-, kenutúrák szervezése és lebonyolítása

2.3. Az Egyesület a Balatonfenyves Község Önkormányzatával kötött együttműködési megállapodás alapján közreműködik a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. Törvény 13.§ (1) bekezdés 7. és 13. pontjában foglalt közfeladatok ellátásában.

3. fejezet

AZ EGYESÜLET SZERVEZET MŰKÖDÉSE

1. cím

A TAGSÁGI VISZONY KELETKEZÉSE ÉS MEGSZŰNÉSE

3.1.1. Az egyesület tagjai lehetnek mindazok a magánszemélyek, jogi személyek és jogi személyiséggel nem rendelkező gazdálkodó szervezetek, akik az egyesület céljaival egyetértenek, az alapszabály rendelkezéseit magukra nézve kötelezőnek fogadják el, és kötelezettséget vállalnak a szervezet céljainak megvalósítása érdekében történő közreműködésre és a tagdíj megfizetésére. Az egyesület magyar állampolgársággal nem rendelkező tagjai tisztségviselővé nem választhatóak.

3.1.2. A tagjelölt a tagfelvételi kérelmet belépési nyilatkozat kitöltésével terjeszti elő, amelynek elfogadásáról az egyesület elnöksége egyszerű szótöbbséggel, a kérelem benyújtását követően megtartott ülésen határoz. A tag tagsági viszonya az elnökség határozatában meghatározott időponttól kezdődik. A tagfelvételi kérelem elbírálásáról a jelentkezőt 30 napon belül értesíteni kell. A tagfelvételt megtagadó határozat esetén az érintett tagjelölt a határozat kézhezvételét követő 15 napon belül, az elnökséghez benyújtott kérelem útján kezdeményezheti az elnökségi határozat közgyűlési felülvizsgálatát. A közgyűlés a tagjelölt kérelméről a soron következő ülésén határoz. A tagfelvételnek helyt adó döntés esetén a tag tagsági jogviszonya a közgyűlési határozat napjával létesül.

3.1.3. A tagsági jogviszony megszűnik:
a.) a tag kilépésével;
b.) a tagsági jogviszony egyesület általi felmondásával;
c.) a tag kizárásával;
d.) a tag halálával vagy jogutód nélküli megszűnésével.

3.1.3.1. Az egyesületi tag a kilépési nyilatkozatát írásban köteles benyújtani az Egyesület elnökének. A kilépő tag tagsági jogviszonya a kilépési nyilatkozat benyújtását követő tizenötödik napon szűnik meg.

3.1.3.2. Ha az alapszabály a tagságot feltételekhez köti, és a tag nem felel meg ezeknek a feltételeknek, az egyesület a tagsági jogviszonyt harmincnapos határidővel írásban felmondhatja. A felmondásról az Egyesület közgyűlése dönt.

3.1.3.3. A közgyűlés egyszerű szótöbbséggel meghozott határozattal kizárhatja az Egyesületnek azt a tagját, aki az alapszabály rendelkezéseit súlyosan megsérti, így különösen a tagdíjfizetési kötelezettségét ismételt felszólításra sem teljesíti, vagy a szervezet célkitűzéseivel ellentétes, azt akadályozó tevékenységet folytat. A tag tagdíjfizetési kötelezettség elmulasztása miatt csak akkor zárható ki, ha kötelezettségét írásban az átvételt igazolható módon közölt felhívás ellenére 15 napon belül sem teljesíti.

A kizárási eljárást az Egyesület bármely tagja jogosult kezdeményezni, az elnökséghez címzett írásbeli kérelem útján. Az elnökség döntéshozatal érdekében a közgyűlést 30 napon belüli időpontra összehívja. A kizárás tárgyában tartandó közgyűlés időpontjáról az érintettet tértivevényes levélben, vagy írásban, az átvételt igazolható módon úgy kell értesíteni, hogy az érintett az értesítést legalább az ülést megelőző 8 nappal korábban kézhez vegye. Az érintett védekezését a kizárás tárgyában tartott közgyűlésen szóban, vagy legkésőbb az ülés időpontjáig írásban terjesztheti elő. A kizárás tárgyában tartott közgyűlési ülés az érintett távollétében megtartható, ha az érintett értesítése szabályszerű volt, és az érintett előzetesen írásban alapos indokkal távolmaradását nem mentette ki, vagy írásban kérte az eljárás távollétében történő lefolytatását. Az érintett tag tagsági jogviszonya a közgyűlés kizárásról rendelkező határozatának meghozatalával egyidejűleg megszűnik. Az elnökség a közgyűlés határozatát tizenöt napon belül írásban közli az érintett taggal. A közgyűlés határozatát a tag a határozat kézhezvételét követő 30 napon belül bíróság előtt megtámadhatja. A bíróság indokolt esetben a határozat végrehajtását felfüggesztheti. Amennyiben a tagsági viszony év közben szűnik meg, az adott évre kifizetett tagsági díj a tag részére nem téríthető vissza.

3.1.4. Az Egyesület pártoló tagja lehet az a magánszemély, jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki, illetve amely vállalja az egyesület célkitűzéseinek erkölcsi, anyagi támogatását, adományaival segíti a szervezet munkáját, de abban tagként nem kíván részt venni. A pártoló tagság keletkezésére és megszűnésére, az azzal kapcsolatos eljárási szabályokra a tagokra vonatkozó, jelen alapszabály 3.1.2. és 3.1.3. pontjában foglaltak – kivéve a kizárásra vonatkozó rendelkezések – megfelelően irányadóak.

2. cím

A TAGOK JOGAI ÉS KÖTELEZETTSÉGEI

3.2.1. A szervezet minden tagja részt vehet az Egyesület tevékenységében és rendezvényein, és az Egyesület működését érintő minden kérdésben rendelkezni jogosult közgyűlés döntéshozatalában. Az Egyesület tagjai a döntéshozatal során tanácskozási és azonos mértékű szavazati joggal rendelkeznek. A szavazati jogát minden tag személyesen gyakorolhatja. A társadalmi szervezet tagja választhat és az Egyesület szerveibe megválasztható. Az egyesület minden tagja véleményt nyilváníthat, javaslatot tehet az egyesületet érintő bármely kérdésben, igénybe vehetik az Egyesület által nyújtott kedvezményeket. Az Egyesület valamely szervének törvénysértő határozatát bármely tag – a tudomására jutástól számított 30 napon belül – a bíróság előtt megtámadhatja.

3.2.2. Az Egyesület tagja köteles a közgyűlési határozattal meghatározott mértékű tagdíjat az Egyesületnek megfizetni, továbbá köteles tevékenyen közreműködni az egyesületi célok megvalósítása, és a közgyűlés által meghatározott feladatok végrehajtása érdekében.

3.2.3. A tagok által fizetendő éves tagdíj mértékét a tagok által végzett tevékenység jellege határozza meg. A tagok a belépési nyilatkozatban jelölik meg, hogy a tevékenységük alapján a tagdíj szempontjából mely besorolási kategóriába tartoznak. A tagdíj éves mértékéről a közgyűlés dönt.

3.2.4. A tagdíjat éves összegben kell megfizetni minden év január 31. napjáig – első ízben a belépési nyilatkozat aláírását követő tizenöt napon belül – az Egyesület titkára részére. Az a tag, aki a tagdíjat ismételt felszólítás ellenére sem fizeti meg, közgyűlési határozattal az Egyesület tagjainak sorából kizárható. Az évközben belépő tagokat is az egész éves tagdíj befizetési kötelezettsége terheli.

3.2.5. Az egyesület pártoló tagja véleményt nyilváníthat, javaslatokat, észrevételeket tehet az egyesületet érintő bármely kérdésben, részt vehet az Egyesület tevékenységében és rendezvényein. A pártoló tag vezető tisztségviselőnek nem választható.

3.2.6. Az egyesület pártoló tagja köteles az egyesület célkitűzéseinek erkölcsi, anyagi támogatására.

4. fejezet

AZ EGYESÜLET SZERVEZETE

1. cím

A  KÖZGYŰLÉS

4.1.1. Az Egyesület legfőbb irányító szerve a közgyűlés, amely az Egyesület tagjaiból áll. A közgyűlést az elnökség hívja össze. A közgyűlésre minden tagot a napirend közlésével kell meghívni úgy, hogy a meghívók elküldése és a közgyűlés napja között legalább 8 nap időköznek kell lennie.

4.1.2. A közgyűlés hatáskörébe tartozik
a.) az alapszabály módosítása;
b.) az egyesület megszűnésének, egyesülésének és szétválásának elhatározása;
c.) a vezető tisztségviselő megválasztása, visszahívása és díjazásának megállapítása;
d.) az éves költségvetés elfogadása;
e.) az éves beszámoló – ezen belül az ügyvezető szervnek az egyesület vagyoni helyzetéről szóló jelentésének – elfogadása;
f.) a vezető tisztségviselő feletti munkáltatói jogok gyakorlása, ha a vezető tisztségviselő az egyesülettel munkaviszonyban áll;
g.) az olyan szerződés megkötésének jóváhagyása, amelyet az egyesület saját tagjával, vezető tisztségviselőjével, a felügyelőbizottság tagjával vagy ezek hozzátartozójával köt;
h.) a jelenlegi és korábbi egyesületi tagok, a vezető tisztségviselők és a felügyelőbizottsági tagok vagy más egyesületi szervek tagjai elleni kártérítési igények érvényesítéséről való döntés;
i.) a ellenőrző bizottság tagjainak megválasztása, visszahívásuk és díjazásuk megállapítása;
j.) a választott könyvvizsgáló megválasztása, visszahívása és díjazásának megállapítása;
k.) a végelszámoló kijelölése;
l.) az elnökség határozat ellen benyújtott fellebbezés elbírálása.

4.1.3. A közgyűlés ülésezési rendje:
Az Egyesület közgyűlését az elnökség évente legalább egyszer köteles összehívni, melyen meg kell tárgyalnia éves pénzügyi tervét, illetve az előző éves pénzügyi terv teljesítéséről szóló, a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban : Sztv.) rendelkezései szerint készített beszámolót. Rendkívüli közgyűlést kell tartani abban az esetben, ha a közgyűlés összehívását a tagság egyharmada az ok és a cél megjelölésével igényli, továbbá ha a törvényességi felügyeletet ellátó szerv indítványozza. A rendkívüli közgyűlést a kezdeményezéstől számított 30 napon belül köteles az elnökség összehívni.

A közgyűlés határozatképes, ha a közgyűlésen az egyesületi tagság több mint fele jelen van. Ha a közgyűlés nem volt határozatképes, az emiatt megismételt közgyűlés az eredeti napirendben szereplő ügyekben a jelenlévők számától függetlenül határozatképesnek minősül. A megismételt közgyűlés a minősített többséghez kötött kérdésekről nem dönthet.

Határozatképtelenség miatt megismételt közgyűlés lehetőségéről már az eredeti meghívóban tájékoztatni kell a tagokat, figyelmeztetve őket arra, hogy a megismételt közgyűlés az eredeti napirendben szereplő kérdésekben – fenti megszorítással – a megjelentek számára tekintet nélkül határozatképes. A megismételt közgyűlésre valamennyi tagot meg kell hívni az általános szabályok szerint, az eredeti – határozatképtelenség miatt elmaradt – közgyűlés időpontját követő harminc napon belüli időpontra.

A Közgyűlés nem nyilvános; azon a tagokon és vezető tisztségviselőkön kívül a közgyűlés összehívására jogosult által meghívottak és az alapszabály vagy a közgyűlés határozata alapján tanácskozási joggal rendelkező személyek vehetnek részt.

A közgyűlési meghívó kézbesítését követően az ülést megelőző nap 12.00 óráig a tagok és az egyesület szervei az elnöktől a napirend kiegészítését kérhetik, a kiegészítés indokolásával. A napirend kiegészítésének tárgyában az elnök jogosult dönteni. Ha a napirend kiegészítése iránti kérelemről az elnök nem dönt vagy azt elutasítja, a közgyűlés a napirend elfogadásáról szóló határozat meghozatalát megelőzően külön dönt a napirend kiegészítésének tárgyában.

A közgyűlés a határozatait nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. A közgyűlés a tisztségviselőket nyílt szavazással választja meg.

Az Egyesület alapszabályának módosításához a jelen lévő tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges.
Az Egyesület céljának módosításához és az egyesület megszűnéséről szóló közgyűlési döntéshez a szavazati joggal rendelkező tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges.

4.1.4. A határozathozatalban nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója) a határozat alapján
a.) kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy
b.) bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt.

Nem minősül előnynek a közhasznú egyesület cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve az Egyesület által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatás.

4.1.5. A közgyűlést az Egyesület elnöke, akadályoztatása esetén helyettese vezeti le. A közgyűlés üléseiről és határozatairól jegyzőkönyv készül. A jegyzőkönyvet a levezető elnök, és a közgyűlés által erre kijelölt két hitelesítő tag írja alá.
A közgyűlés határozatait a Közgyűlési határozatok könyvében kell nyilvántartani. A nyilvántartás tartalmazza a döntés tartalmát, időpontját és hatályát, illetve a döntést támogatók és ellenzők számarányát. Az Egyesület elnöke köteles a Közgyűlési határozatok könyvét naprakészen vezetni.

4.1.6. A közgyűlés döntéseinek közlési módja:
Az Egyesület elnöke a közgyűlés által hozott olyan határozatokat, amelyek bármely tagra vonatkozóan jogokat és kötelezettségeket állapít meg, illetve harmadik személyt érinthet, a döntés meghozatalától számított tíz napon belül, írásban, ajánlott postai küldeményként feladva, az érintettnek is megküldi, valamint az Egyesület székhelyén kifüggeszti.

2. cím

ELNÖKSÉG

4.2.1. Az Egyesület képviselő és felügyeleti szerve az Elnökség. Az Elnökség tagjait a közgyűlés választja meg. Az Elnökség létszáma öt fő. Az Elnökség tagjai közé tartozik az Egyesület közgyűlés által megválasztott elnöke, elnökhelyettese és az elnökségi tagok. A közgyűlés az Elnökség tagjait három évre választja.

4.2.2. Az elnökség gondoskodik az Egyesület folyamatos működéséről. A közgyűlések közötti időben az elnökség dönt minden olyan kérdésben, amely nem tartozik kizárólag a közgyűlés hatáskörébe. Döntéseiről, intézkedéseiről a következő közgyűlésen az elnökség köteles beszámolni. Az elnökség jogosult a szervezetet terhelő kötelezettségek – és illető jogok vállalásáról – beszámolási kötelezettség mellett – dönteni.

4.2.3. Az Az Elnökség feladatai:
a.) az egyesület napi ügyeinek vitele, az ügyvezetés hatáskörébe tartozó ügyekben a döntések meghozatala;
b.) a beszámolók előkészítése és azoknak a közgyűlés elé terjesztése;
c.) az éves költségvetés elkészítése és annak a közgyűlés elé terjesztése;
d.) az egyesületi vagyon kezelése, a vagyon felhasználására és befektetésére vonatkozó, a közgyűlés hatáskörébe nem tartozó döntések meghozatala és végrehajtása;
e.) az egyesület jogszabály és az alapszabály szerinti szervei megalakításának és a tisztségviselők megválasztatásának előkészítése;
f.) a közgyűlés összehívása, a tagság és az egyesület szerveinek értesítése;
g.) az elnökség által összehívott közgyűlés napirendi pontjainak meghatározása;
h.) részvétel a közgyűlésen és válaszadás az egyesülettel kapcsolatos kérdésekre;
i.) a tagság nyilvántartása;
j.) az egyesület határozatainak, szervezeti okiratainak és egyéb könyveinek vezetése;
k.) az egyesület működésével kapcsolatos iratok megőrzése;
l.) az egyesületet érintő megszűnési ok fennállásának mindenkori vizsgálata és annak bekövetkezte esetén az e törvényben előírt intézkedések megtétele; és
m.) az alapszabály felhatalmazása alapján a tag felvételéről való döntés.

4.2.4. Az Elnökség ülésezésének rendje:
Az Elnökség szükséghez képest, de évente legalább négyszer tart ülést. Az Egyesület Elnökségének üléseit az elnök hívja össze a napirendet is tartalmazó írásbeli (levél, fax, e-mail) meghívó útján. Az Elnökség akkor határozatképes, ha az ülésen a tagok több mint fele jelen van. Határozatképtelenség esetén – legkésőbb 8 napon belül – az Elnökséget ismételten össze kell hívni. Határozatképtelenség miatt ismételten összehívott ülések is csak akkor határozatképesek, ha azokon az Elnökség tagjainak több, mint fele jelen van. Az elnökség a határozatait egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással hozza. Az elnökség ülései nyilvánosak.

4.2.5. Az Elnökség határozatainak nyilvántartási módja:
Az Elnökség üléseiről és határozatairól jegyzőkönyv készül. A jegyzőkönyvet a levezető elnök, és egy a határozathozatalban részt vett elnökség tag írja alá. Az elnökség határozatait az Elnökségi határozatok könyvében kell nyilvántartani. A nyilvántartás tartalmazza a döntés tartalmát, időpontját és hatályát, illetve a döntést támogatók és ellenzők számarányát Az elnök köteles az Elnökségi határozatok könyvét naprakészen vezetni.

4.2.6. Az Elnökség határozathozatalában nem vehet részt a 4.1.4. pontban meghatározott személy. Az elnökség döntéseire, a közlés, nyilvánosságra hozatal módjára, az iratokba való betekintés rendjére az alapszabályban rögzített szabályokat értelemszerűen alkalmazni kell.

4.2.7. A társadalmi szervezetet bíróságok, hatóságok, harmadik személyek előtt az Egyesület mindenkori elnöke képviseli. Az elnök a személyében önállóan jogosult az Egyesület képviseletére.

4.2.8. Az Egyesület elnökének feladatai különösen:

• képviseli az Egyesületet a kívülállókkal szemben;
• dönt a közgyűlési és az elnökségi ülések időpontjáról, összehívja az elnökségi ülést;
• vezeti a közgyűlés és az Elnökség üléseit, aláírja az ülésekről készült jegyzőkönyvet;
• javaslatot tesz a támogatások egyesületi célok közötti felosztására;
• a tagok részére az irat betekintési lehetőség biztosítása, illetve azokról felvilágosítás adása

4.2.9. Az Egyesület elnökhelyettese az elnök akadályoztatása esetén teljes hatáskörrel helyettesíti az elnököt, emellett ellátja azokat a feladatokat, amelyekkel a közgyűlés, az elnökség, vagy az elnök megbízza.

3. cím

FELÜGYELŐ BIZOTTSÁG

4.3.1. Az Egyesület felügyelő szerveként 4 tagú felügyelő bizottság működik. A felügyelő bizottság
elnökét és tagjait az Egyesület közgyűlése 3 évre választja meg.

4.3.2. A felügyelő bizottság ülésezésének rendjére az Elnökségre vonatkozó jelen alapszabály 4.2.4 – 4.2.6. pontjában foglaltak az irányadók.

4.3.3. A felügyelő bizottság ellenőrzi az egyesület működését és gazdálkodását. Ennek során a vezető tisztségviselőktől jelentést, a szervezet munkavállalóitól pedig tájékoztatást vagy felvilágosítást kérhet, továbbá az egyesület könyveibe és irataiba betekinthet, azokat megvizsgálhatja.

4.3.4. A felügyelő bizottság tagja az egyesület elnökségének ülésén tanácskozási joggal részt vehet.

4.3.5. A felügyelő bizottság köteles az intézkedésre való jogosultságának megfelelően az egyesület közgyűlését vagy elnökségét tájékoztatni és annak összehívását kezdeményezni, ha arról szerez tudomást, hogy
a.) az egyesület működése során olyan jogszabálysértés vagy a szervezet érdekeit egyébként súlyosan sértő esemény (mulasztás) történt, amelynek megszüntetése vagy következményeinek elhárítása, illetve enyhítése az intézkedésre jogosult vezető szerv döntését teszi szükségessé;
b.) a vezető tisztségviselők felelősségét megalapozó tény merült fel.

4.3.6. Az egyesület közgyűlését vagy elnökségét a felügyelő bizottság indítványára – annak megtételétől számított harminc napon belül – intézkedés céljából össze kell hívni. E határidő eredménytelen eltelte esetén a közgyűlés és az elnökség összehívására a felügyelő bizottság is jogosult.

4.3.7. Ha az arra jogosult szerv a törvényes működés helyreállítása érdekében szükséges intézkedéseket nem teszi meg, a felügyelő bizottság köteles haladéktalanul értesíteni a törvényességi ellenőrzést ellátó szervet.

4.3.8. Nem lehet a felügyelő bizottság elnöke vagy tagja az a személy, aki
a.) a közgyűlés illetve az elnökség tagja (ide nem értve az egyesület közgyűlésének azon tagjait, akik tisztséget nem töltenek be),
b.) az egyesülettel a megbízatásán kívüli más tevékenység kifejtésére irányuló munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, ha jogszabály másképp nem rendelkezik,
c.) az egyesület cél szerinti juttatásából részesül – kivéve a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatásokat és az egyesület által tagjainak a tagsági jogviszony alapján a létesítő okiratban foglaltaknak megfelelően nyújtott cél szerinti juttatást,
d.) az a.) – c.) pontban meghatározott személyek közeli hozzátartozója.

4. cím

VEZETŐ TISZTSÉGVISELŐK

4.4.1. A közhasznú szervezet megszűnését követő három évig nem lehet más közhasznú szervezet vezető tisztségviselője az a személy, aki korábban olyan közhasznú szervezet vezető tisztségviselője volt – annak megszűnését megelőző két évben legalább egy évig -,
a.) amely jogutód nélkül szűnt meg úgy, hogy az állami adó- és vámhatóságnál nyilvántartott adó- és vámtartozását nem egyenlítette ki,
b.) amellyel szemben az állami adó- és vámhatóság jelentős összegű adóhiányt tárt fel,
c.) amellyel szemben az állami adó- és vámhatóság üzletlezárás intézkedést alkalmazott, vagy üzletlezárást helyettesítő bírságot szabott ki,
d.) amelynek adószámát az állami adó- és vámhatóság az adózás rendjéről szóló törvény szerint felfüggesztette vagy törölte.

4.4.2. A vezető tisztségviselő, illetve az ennek jelölt személy köteles valamennyi érintett közhasznú szervezetet előzetesen tájékoztatni arról, hogy ilyen tisztséget egyidejűleg más közhasznú szervezetnél is betölt.

4.4.3. A vezető tisztségviselők az Egyesület vezetését az ilyen tisztséget betöltő személyektől elvárható fokozott gondossággal, az Egyesült érdekeinek elsődlegessége alapján kötelesek ellátni. A jogszabályok, az alapszabály, a közgyűlés által hozott határozatok, kötelezettségeik vétkes megszegésével az Egyesületnek okozott károkért a polgári jog szabályai szerint felelnek.

4.4.4. Az Egyesület vezető tisztségviselői az indokolt költségeiket elszámolhatják, illetve azok megtérítésére igényt tarthatnak, tevékenységüket egyébként ellenszolgáltatás nélkül végzik.

4.4.5. A vezető tisztségviselői megbízás megszűnik: a megbízás időtartamának lejártával, a tisztségviselő halálával, a tisztségviselő visszahívásával, összeférhetetlenség esetén, illetve a megbízásról való lemondással.

A megbízásról való lemondást a tisztségviselő köteles 30 nappal korábban írásban közölni az
Elnökség tagjaival. A lemondást nem kell megindokolni.

4.4.6. A vezető tisztségviselő visszahívására a közgyűlés jogosult. A visszahívásra vonatkozó indítványt az Egyesület bármely tagja indokolt írásbeli javaslattal előterjesztheti. A vezető tisztségviselő visszahívása abban az esetben kezdeményezhető, ha a vezető tisztségviselő az Alapszabályban foglalt rendelkezésekkel, vagy az Egyesület célkitűzéseivel ellentétes, azzal össze nem egyeztethető magatartást folytat, illetve ha a vezetői tisztség betöltésére erkölcsi, vagy egyéb okból méltatlanná válik. A visszahívásról a közgyűlés a választás szabályai szerint – nyílt szavazással, minősített szótöbbséggel – dönt, amelyről az érintettet a határozat írásos kivonatával tájékoztatni kell. Az érintett tag vezető tisztségviselői megbízása a visszahívásról rendelkező közgyűlési határozat meghozatalával egyidejűleg megszűnik. A közgyűlés határozatát a vezető tisztségviselő a határozat kézhezvételét  követő 30 napon belül bíróság előtt megtámadhatja.

5. fejezet

AZ EGYESÜLET VAGYONA ÉS GAZDÁLKODÁSA

5.1.1. Az Egyesület bevételei:
a.) a tagdíj,
b.) gazdasági-vállalkozási tevékenységből (szolgáltatás nyújtásából) származó bevétel;
c.) a költségvetési támogatás:
ca.) a pályázat útján, valamint egyedi döntéssel kapott költségvetési támogatás;
cb.) az Európai Unió strukturális alapjaiból, illetve a Kohéziós Alapból származó, a költségvetésből juttatott támogatás;
cc.) az Európai Unió költségvetéséből vagy más államtól, nemzetközi szervezettől származó támogatás;
cd.) a személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerint kiutalt összege;
d.) az államháztartás alrendszereiből közszolgáltatási szerződés ellenértékeként szerzett bevétel;
e.) más szervezettől, illetve magánszemélytől kapott adomány;
f.) befektetési tevékenységből származó bevétel;
g.) az a)–f) pontok alá nem tartozó egyéb bevétel.

5.1.2. Az Egyesület kiadásai:
a.) alapcél szerinti (közhasznú) tevékenységhez közvetlenül kapcsolódó költségek;
b.) gazdasági vállalkozási tevékenységhez (szolgáltatás nyújtásához) közvetlenül kapcsolódó költségek;
c.) az egyesület szerveinek, szervezetének működési költségei (ideértve az adminisztráció költségeit és az egyéb felmerült közvetett költségeket), valamint a több tevékenységhez használt immateriális javak és tárgyi eszközök értékcsökkenési leírása;
d.) az a) – c) pontok alá nem tartozó egyéb költség.

5.2. Az Egyesület bevételeinek, vagyonának kezelése és felhasználása:
Az Egyesület céljainak elérésére az Egyesület vagyona, bevételei szolgálnak. Az Egyesület vagyonából kell fedezni az Egyesület működtetésével kapcsolatban felmerült kiadásokat is. Az Egyesületi tagok az Egyesület részére befizetett összegeiket és egyéb vagyoni hozzájárulásaikat nem követelhetik vissza.

Az Egyesület a gazdálkodása során elért eredményét nem oszthatja fel, azt az alapszabályában meghatározott közhasznú tevékenységére kell fordítania. Az Egyesület a vezető tisztségviselőt, a támogatót, az önkéntest, valamint e személyek közeli hozzátartozóját – a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető szolgáltatások, illetve az Egyesület által tagjának a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő juttatások kivételével – cél szerinti juttatásban nem részesítheti.

Az Egyesület biztosítja, hogy közhasznú szolgáltatásaiból a tagjain kívül más is részesülhessen.

Az Egyesület bármely cél szerinti juttatását pályázathoz kötheti. A pályázat nem tartalmazhat olyan feltételeket, amelyekből – az eset összes körülményeinek mérlegelésével – megállapítható, hogy a pályázatnak előre meghatározott nyertese van (színlelt pályázat). Színlelt pályázat a cél szerinti juttatás alapjául nem szolgálhat.

Az Egyesület egyszeri támogatást is nyújthat, valamint az egyesületi célok mind hatékonyabb megvalósítása érdekében fő- és mellékállású alkalmazottat is foglalkoztathat.

Az Egyesület a pénzeszközeinek célszerű felhasználására éves költségvetést készít. Az egyesületi vagyon rendeltetésszerű, a tagok szándéka szerinti és az Egyesület céljával összhangban lévő felhasználásáról az Elnökség gondoskodik. Az Egyesület pénzeszközeit önálló bankszámlán kell kezelni. Az Egyesület bankszámláján lévő vagyonról való rendelkezéshez, pénzügyi kötelezettség teljesítéséhez az elnök és egy elnökhelyettes együttes aláírása, valamint az Egyesület bélyegzőlenyomata szükséges.

5.3. Az Egyesület vállalkozási tevékenysége:
Az Egyesület vállalkozási tevékenységet csak közhasznú céljainak megvalósítása érdekében, azokat nem veszélyeztetve folytat. Amennyiben az Egyesület befektetési tevékenységet végezne, Közgyűlése köteles befektetési szabályzatot készíteni és elfogadni.

5.4. Nyilvántartási szabályok:
Az Egyesület vagyonát a hatályos pénzügyi jogszabályok alapján kell nyilvántartani. A nyilvántartásokra, könyvelésre a társadalmi szervezetekre vonatkozó könyvvezetési szabályokat kell alkalmazni. Az Egyesületnek a cél szerinti tevékenységéből, illetve vállalkozási tevékenységéből származó bevételeit és ráfordításait elkülönítetten kell nyilvántartani.

5.5. Az Egyesület beszámolója és közhasznúsági melléklete:
Az Egyesület elnöke évente beszámol a közgyűlésnek az Elnökség tevékenységéről. Az Elnökség a következő évre szóló költségvetés tervezetet és az éves beszámolót írásban terjeszti a közgyűlés elé. A közgyűlés az éves beszámoló jóváhagyásáról egyszerű szótöbbséggel határoz.

Az Egyesület köteles a beszámoló jóváhagyásával egyidejűleg közhasznúsági mellékletet készíteni, amelyet a beszámolóval azonos módon köteles jóváhagyni, letétbe helyezni és közzétenni.

A közhasznúsági mellékletben be kell mutatni a szervezet által végzett közhasznú tevékenységeket, ezen tevékenységek fő célcsoportjait és eredményeit, valamint a közhasznú jogállás megállapításához szükséges a Civiltv.32. § szerinti adatokat, mutatókat. A közhasznúsági melléklet tartalmazza a közhasznú cél szerinti juttatások kimutatását, a vezető tisztségviselőknek nyújtott juttatások összegét és a juttatásban részesülő vezető tisztségek felsorolását.

Az Egyesület éves beszámolójába és közhasznúsági me llék letébe bárki betekinthet, ésabból saját költségére másolatot készíthet.

Az Egyesület köteles a Közgyűlés által elfogadott beszámolóját, valamint közhasznúsági mellékletét az adott üzleti év mérlegfordulónapját követő ötödik hónap utolsó napjáig letétbe helyezni és közzétenni a külön jogszabályban meghatározott módon.

5.6. A társadalmi szervezet a tartozásaiért a saját vagyonával felel. A tagok a tagdíj megfizetésén túl az Egyesület tartozásaiért nem felelnek.

5.7. Az Egyesület megszűnése esetén, a hitelezők kielégítése után fennmaradó vagyon sorsáról az Egyesület megszűnését kimondó közgyűlés határoz.

6. fejezet

AZ EGYESÜLET IDŐTARTAMA ÉS MEGSZŰNÉSE

6.1. Az Alapító tagok az Egyesületet határozatlan időre hozzák létre.

6.2. Az egyesület jogutódlással történő megszűnése esetén az Egyesület más jogi személlyé nem alakulhat át, csak egyesülettel egyesülhet és csak egyesületekre válhat szét.

6.3. A jogi személy jogutód nélküli megszűnésének általános esetein túl az egyesület jogutód nélkül megszűnik, ha
a) az Egyesület megvalósította célját vagy az Egyesület céljának megvalósítása lehetetlenné vált, és új célt nem határoztak meg; vagy
b) az Egyesület tagjainak száma hat hónapon keresztül nem éri el a tíz főt.

6.4. Az Egyesület jogutód nélküli megszűnése esetén a hitelezők követeléseinek kiegyenlítése után fennmaradó vagyont az alapszabályban meghatározott, az Egyesület céljával megegyező vagy hasonló cél megvalósítására létrejött közhasznú szervezetnek kell átadni. A nyilvántartó bíróság jogszabályban meghatározott szervezetnek juttatja a vagyont, ha az alapszabály nem tartalmaz rendelkezést a megszűnő Egyesület vagyonáról, vagy ha az alapszabályban megjelölt közhasznú szervezet a vagyont nem fogadja el vagy azt nem szerezheti meg. A fennmaradó vagyon sorsáról a nyilvántartó bíróság a törlést kimondó határozatában rendelkezik, a vagyonátruházás teljesítésére szükség esetén ügygondnokot rendel ki. A vagyon feletti rendelkezési jog az egyesület törlésével száll át az új jogosultra.

6.5. Az Egyesület jogutód nélküli megszűnése után a vezető tisztségviselőkkel szemben e minőségükben az egyesületnek okozott károk miatti kártérítési igényt – a jogerős bírósági törléstől számított egy éven belül – az egyesület törlésének időpontjában tagsági jogviszonyban álló tag vagy az érvényesítheti, akinek a részére a megszűnéskor fennmaradó egyesületi vagyont át kellett adni, vagy ha lett volna vagyon, át kellett volna adni.

Ha az egyesület jogutód nélkül megszűnik, a hitelezők kielégítetlen követelésük erejéig kártérítési igényt érvényesíthetnek az egyesület vezető tisztségviselőivel szemben a szerződésen kívül okozott károkért való felelősség szabályai szerint, ha a vezető tisztségviselő az egyesület fizetésképtelenségével fenyegető helyzet beállta után a hitelezői érdekeket nem vette figyelembe. Ez a rendelkezés végelszámolással történő megszűnés esetén nem alkalmazható

7. fejezet

VEGYES RENDELKEZÉSEK

7.1. A közcélú adománygyűjtés szabályai:
Az Egyesület nevében vagy javára történő adománygyűjtés nem járhat az adományozók, illetőleg más személyek zaklatásával, a személyhez fűződő jogok és az emberi méltóság sérelmével.

Az egyesület nevében vagy javára történő adománygyűjtés csak az egyesület írásbeli meghatalmazása
alapján végezhető. Az egyesület részére juttatott adományokat az adományozó nyilvántartásába beállított
könyv szerinti, ennek hiányában a szokásos piaci áron kell nyilvántartásba venni.

7.2. Az iratbetekintés rendje:
Az Egyesület elnöke köteles gondoskodni a közhasznú szervezet működésével kapcsolatosan keletkezett iratokba való betekintésről, illetve köteles azokról felvilágosítást adni. Az iratokba való betekintési igényt írásban kell az Elnök részére megküldeni. Az Elnök köteles bármely jogszabály által felhatalmazott szerv vagy személy által kért iratbetekintést haladéktalanul, egyéb esetekben az iratbetekintést kérővel történt megállapodás szerinti határidőben, illetve jogszabály vagy hatósági határozat által előírt határidőben teljesíteni. Az Elnök köteles az iratbetekintésről külön nyilvántartást vezetni, melyből megállapítható a kérelmező neve, a kért irat megnevezése, a kérelem és teljesítésének ideje.

7.3. Az Egyesület működésének, beszámolói közlésének nyilvánossága:
Az Egyesület működése nyilvános. Az Egyesület a Fenyvesi Újság helyi havi lapban nyilvánosságra hozza az Egyesület szolgáltatásainak igénybevételi módját, a támogatási lehetőségeket, illetve azok mértékét és feltételeit, valamint a működésről készült szakmai- pénzügyi beszámolót. Az Egyesület által nyújtott cél szerinti juttatások bárki által megismerhetők.

7.4. A közhasznú szervezet hatvan napon belül köteles kérni a közhasznú jogállásának törlését, ha a közhasznúvá minősítés feltételeinek nem felel meg.

7.5. A közhasznú szervezet a közhasznú jogállásának megszűnésekor esedékes köztartozásait rendezi, illetőleg közszolgáltatás ellátására irányuló szerződéséből eredő kötelezettségeit időarányosan teljesíti.

7.6. Jelen Alapszabályban nem szabályozott feltételek tekintetében a Polgári törvénykönyv vonatkozó rendelkezései, a Civiltv. ésaz egyéb vonatkozó jogszabályokban meghatározottak, valamint a később meghozandó közgyűlési határozatok az irányadóak.

ZÁRADÉK:

Jelen egységes szerkezetbe foglalt alapszabályt az egyesület a 2014. május 16-án megtartott közgyűlésén az 5/2014 (V.16.) számú Kgy. határozat alapján fogadta el.